LED-es ruhák, alak- és színváltó textíliák és okos megoldások: ma már egyre több cég foglalkozik a divat és a technológia fúziójával. Habár az okos órák és az ezüstszálas zoknik már szinte „elterjedtnek” számítanak, mi miatt várat magára az Áttörés? Milyen feltételeknek kell egyidejűleg fennállnia egy-egy innováció sikeréhez? 

Míg korábban a legtöbb fejlesztés más területről – mint a hadiipar, az űrtechnológia vagy a sport – érkezett, ma már egyre nagyobb támogatást élveznek a kifejezetten a divatot megcélzó innovatív projektek. Míg az intelligens textíliák általános definíciója esetében a technológia által az anyaghoz, ruhához hozzáadott plusz érték kerül előtérbe, Dr. Amanda Parkes amerikai divattechnológus már a test körüli interaktivitásban ragadja meg a fogalmat. Kétségkívül trendi marketingfogássá vált minden ami „intelligens”, azonban Hegedűs Zsanett (2002-ben a MOMÉ-n végzett textiltervező, az AIAIÉ Bespoke design tervezője) elméleti és gyakorlati síkon is komolyan foglalkozik tech textilekkel: a helyes definíciót már szigorúbban, az oda-vissza alakulás képességéhez köti.

Trendivé, divatossá tudom tenni a technológiát?

Számtalan cég és alkotócsoport (mint például Ying Gao vagy éppen a CuteCircuit) nevéhez fűződik látványos fejlesztés, azonban egy kérdésem van: Hasznos, ha különböző fényviszonyok között világít a ruhám, vagy ha a telefonom segítségével akár tweet-eket is meg tudok rajta jeleníteni?   „Alapvetően két csoportba sorolhatjuk ezeket a fejlesztéseket: ha megoldja emberek problémáit az és ha gyönyörködtet” – mondja Zsanett. Sok bemutatón vonultattak már fel látványos, innovatív ruhákat (gondoljunk csak Hussein Chalayan-ra), akár Google Glass-szel kísérve, ahogy Diane von Furstenberg vagy az Opening Ceremony esetében is láttuk. Azonban hiába a médianyilvánosság: önmagában egy lélegzetelállító, ultramodern fejlesztést még nem fogad be a piac, akármilyen híresség is sétált végig benne az vörösszőnyegen.

Mennyibe is kerül?

Miután az informatikai cégek borsosabb árú okosórái nyomán már egyre több divatcég – mint a Fossil, a Hublot, Tory Burch vagy éppen a Hermés és a Guess – is előrukkolt okos órákkal és ékszerekkel, áruk egyre alacsonyabb. Az antibakteriális, ezüstszálas zoknik és az öntisztuló, szinte gyűrhetetlen ingek már ismertek és áruk is elérhető, szélesebb közönség számára. „Az is fontos, mekkora az adott fejlesztés mögött a befektetés: a poliészter mögött 20 év és 20 millió dollár invesztíció van, a North Face szintetikus pókselyem dzsekije viszont akkora beruházás volt, hogy valószínűleg nem lesz széles köröknek megfizethető maga a termék” – mondja Zsanett. A német táskagyártó Herschel cég Sealtech anyaga a speciális szálnak, bevonatnak valamint a kézmelegnek köszönhetően „begyógyul” kisebb szúrások, lyukak után, egy hátizsák pedig 150 dollár körül mozog. Az Emel + Aris pedig megvalósította azt, ami mindenki gondolt már: a kabátot, ami melegít. Labdába rúghat, ha a kiindulási ár több mint 1000 font? Ha egy kis, önálló cégről beszélünk, az alapanyag, a fejlesztés, a kivitelezés és az értékesítés is drágább, nehézkesebb, mint egy nagy márka esetében. Nem vásárolják fel majd a „független” fejlesztéseket a nagyok, akik már a divatpiacon is bejáratott, ismerősen csengő nevek?

Az Emel + Aris kabátja

Egy problémára reflektál?

Még ha egy használati terület helyzetét könnyebbé is tenné egy fejlesztés, számtalan más gátja lehet az érvényesülésnek. Így történt ez Hegedűs Zsanett ezüst- és rézszálas alapanyagai esetében is, melyekkel az egészségügyet és a szépségipart célozta meg. Nem kell kifőzni a sterilitáshoz, a bio kikészítésnek köszönhetően pedig 6-7 év használat után is tartósak Argentex ágyneműi: „ha maga a gyártó sem látja be, miért és mire jó az adott termék, ha problémába ütközik a szabadalmaztatás és ha maguk a piaci szereplők érdektelenek – a tervező előbb-utóbb feladja. El kell engedni a régi beidegződéseket.” Hogy vélekedik erről a szintén textiltervező Szentirmai-Joly Zsuzsanna, az újfajta szövéssel előállított, pikkelyekre emlékeztető felületű, mozgó Laokoon szövet feltalálója?„Van olyan eset, amikor sokkal könnyebben elfogad egy újszerű koncepciót egy átlagember, egy »nem szakértő«: ha a megoldás egy nívós oktatási intézmény szárnyai alatt jött létre, vagy ha szakmai díjakat, elismeréseket tudhat magáénak. Általában egy rangosabb nemzetközi szakmai díj azt a félelmet is eloszlatja, hogy valóban eredeti-e az ötlet.” Maga az újító ötlet pedig önmagában nem elég a sikerhez. „Nyilvánvalóan fontos felmérni az igényeket, kialakítani az előállítás, a gyártás feltételeit, értékesítési és marketing stratégiát készíteni az új brand-nek, profi szakemberekből álló csapatot toborozni mindehhez egy jó vezetővel, akik kitartanak a nehézségekben is, és természetesen kell nagyon nagy hit, kitartás, türelem, de még az is, hogy egyszerűen jól álljanak a csillagok” – mondja Zsuzsanna.

Laokoon-szövet

Mire figyel a társadalom, mire lenne igény?

„Mivel az ökológiai tudatosság ma már minden tervezésnél alapfeltétel, azok a technológiák és fejlesztések a legizgalmasabbak, amelyek elsősorban ezt a célt képesek szolgálni. Például a lótusz effektus nanotechnológiával elállított víztaszító bevonatai, avagy az átlátszóságot – még inkább csak áttetszőséget - eredményező ruhák lenyűgöznek” – meséli Zsuzsanna. Egy-egy újító megoldás sikere és elfogadása nagyban függ a kulturális közegtől, a társadalmi elvárásoktól és a fejlődés ütemétől, ritmusától.   „Ha például egy speciális futóruháról beszélünk, az is fontos, hogy az »okos mivolta« ne legyen túl hivalkodó”- mondja Zsanett. Szinte világszerte követhetetlenül sok újítás lát folyamatosan napvilágot, de vajon hol tartunk most az okos megoldások, az intelligens textíliák életciklusában? Ismét Dr. Parkes egy – 2014-ben a Business of Fashion-nek adott interjújának – idézetével zárnék: „ (…) egy nagyon korai fázisában járunk még ennek az iparnak. Mint az internet korai időszaka: senki sem látja át az ebben rejlő multiplicitást és azt, mennyire megváltoztatja majd az emberek életét.”

A cikk a Divat&Marketing aktuális számában megjelent írásom egy hosszabb változata.