A moly, a ruhák és a gyapjú esete

Mivel óvhatnánk meg legjobban ruháink állagát? Mi a tuti módszer moly ellen? Nem a levendula! Ruháink kezeléséről, az ezekkel kapcsolatos tévhitekről valamint magukról az alapanyagokról – a szintetikus szálak káros hatásairól, fast fashion-ről és a természetes anyagok forrásainak elapadásáról beszélgettünk Hegedűs Zsanettel, az AIAIÉ bespoke tervezőjével.

p1160720r_modified.jpg

A workshop-odon megosztottad velünk a moly elleni tuti módszert – ami nem a levendula, hanem sokkal inkább a napfény, a hideg, a szellőztetés. Milyen más tévhitek élnek még a köztudatban a ruhák kezelésével, tárolásával kapcsolatban?

A molyirtás, molyvédelem egy nagyon összetett probléma, amire kevesen veszik a fáradságot, hogy alaposan utánajárjanak és megoldják. Nem is gondolják sokan, mennyire nehéz megszabadulni tőlük és mekkora károkat tudnak tenni. Nagyon masszívan él a köztudatban a levendula, mint hatékony védekezési eszköz, nehéz elhitetni még egy szakemberrel is, hogy inkább árt, mint használ, mert a molyok már hozzászoktak évtizedek alatt.

Hasonló tévhit az, hogy a selyem és gyapjú minden esetben mosható kézzel.

Az ebből készült kötöttáru és fonal általában valóban mosható, mert előkezelték, de a szövött anyag szinte mindig csak vegyileg tisztítható.

Mosás esetén a kikészítés során lévő anyagokat kimossuk belőle, s ettől az anyag, a ruha egészen megváltozik: elveszíti fényét, tartását, foltos lesz, összemegy.

Azokat a gyapjúkat, amelyeknek a címkéjén jelölik a moshatóságot, mindig kézzel, langyos vagy hideg vízben, feloldott samponban, dörgölés nélkül mossuk. A sampon azért jobb, mint az úgynevezett gyapjúmosószerek, mert garantáltan nem tartalmaz nyomokban sem lúgot. PH semleges vagy enyhén savas és ettől a kötöttáru megőrzi az eredeti puhaságát.

Aki valami nagyon különlegesre vágyik, annak javaslom a The Laundress szereit.  Ezek a szerek olyan növényi kivonatokat tartalmaznak, hogy még szuperebbek, mint egy sampon.
p1170925r_modified.jpg

Milyen praktikus trükköt osztanál meg az olvasókkal, a ruhák állagának, eredeti állapotának megőrzése végett?

Nagyon egyszerű trükköm van: minőségi alapanyagok, mindig a nekik megfelelő kezelés és gondos tárolás. A mosáshoz szeparálom a ruhákat színük és alapanyaguk szerint, a sportruhákat, konyharuhákat, ágyneműt, fehéret, feketét és "szürkéket" mindig külön mosom a nekik megfelelő hőfokon és mosószerekkel. Megbízható vegytisztító szakembert használok a nem mosható ruhákhoz, a kényesebb mosható ruhákat pedig kézzel mosom. A gyapjúkat mindig zárható zsákokba csomagolom nyárra tiszta állapotba, a zakókat, kabátokat mindig széles vállfán tárolom.

Számos tanulmány szól a természetes alapanyagok „forrásának kiapadásáról”. Mennyire van okunk aggódni?

Szerintem van okunk aggódni.

A pamuthoz nagy és gazdag termőföldek kellenek, amik a fő gyapottermelő országok esetén, Kínában és Indiában vannak.  Ott pedig egyre több éhes szájat kell etetni, az étel fontosabb lesz, a pamutot kisebb területen fogják termeszteni, s még nagyobb terméshozamot akarnak belőle kicsikarni,amihez még több vegyszer kell -ezt a fast fashion pazarlása is generálja. Nem mellékes a textilipar magas vízigénye sem. Valamennyire a nagy fast fashion brand-ek is látják már ezt, erről szól a Global Change Award is - remélhetőleg nem csak azért, mert divatos dolog a fenntarthatósággal foglalkozni.

harmadik4.jpg

Milyen érvek szólnak leginkább a szintetikus alapanyagok ellen? Számos színezés, festés, eljárás már bizonyítottan egészségügyi problémákhoz vezet. Mit gondolsz erről? Mi miatt kell a legjobban aggódnunk?

A szintetikus szálak ipara és benne a ruházati ágazata is elképesztő növekedésen megy keresztül, ez nem fog csökkenni a következő évtizedekben sem. Az egyik probléma, hogy csökkenti a kőolajkészletet, a másik pedig, hogy a ruhaipar főleg a természetes szál helyettesítésére használja. Nem minden szintetikus szál rossz, vegyük példának a sportruházatot, de a silány gyártású, kikészítésű szabványokkal nem rendelkező anyagok valóban károsak az egészségére annak is, aki készíti, annak is, aki hordja, a környezetszennyező mivolta mellett. Mivel a bőrünk sem szereti a szintetikus szálakat, semmi sem indokolja, miért vennénk csinos, trendi poliészter zoknit vagy blúzt. Döntsünk felelősen és vásároljunk inkább kevesebb, de minőségibb ruhát.

Mi a véleményed a fast fashion-ről és a legnagyobb retail-erek prémium vonalairól?

Bespoke tervezőként egy szűk rétegnek készítünk manufakturálisan minőségi alapanyagokból egyedi ruhákat, ami nem tud a tömegeknek szólni, így nem is ítélhetem el azokat, akik olcsón akarnak trendi ruhákba járni. A fast fashion teljesen más itthon mint a nyugati társadalmakban. Míg itthon nagy reputációja van és elvárja tőle a vásárló, hogy sokáig kitartson, addig tőlünk nyugatabbra inkább a halmozás, az olcsó trendiség, az egyszer használatos megoldás szinonímája. Tervezőként károsnak tartom a high fashion „lerablását”, a sweatshop-ok helyzete és a rengeteg különböző szinteken kialakuló hulladékok miatt is. Viszont ezek az olcsó brandek tartják el a konszernek drágább, sokkal minőségibb márkáit.

p1120360_modified.jpg

Bespoke tervező vagy, kivételes minőségű alapanyagokból dolgozol. Köztudott, hogy itthon nincs alapanyaggyártás. Mennyire okoz nehézséget számodra a megfelelő matériák beszerzése? Mi lenne az ideális?

Egy egyedi ruhákra szakosodott tervező mindig valami különleges vagy nagyon jó minőségű anyagot keres, ezért nekünk az ideális megoldás katalógusból rendelni: ami sokszor nem drágább. Hamar ideér és garantáltan nincs benne hiba. Azoknak a tervezőknek viszont sokkal nehezebb, akik minőségi alapanyagból több tíz métert vennének és később után is rendelnének belőle. Ezt csak néhány cég kínálja itthon, az az általános szokás, hogy a kisebb cégek stock-okat, maradék végeket szereznek be, ami kevés és egyszeri lehetőség, sokszor pedig az áru is hibás.

Az alapanyagokkal kapcsolatos oktatás – mekkora a hangsúly ezen a felsőoktatásban és az általános oktatásban? Mi lenne ideális szerinted?

Nekünk anyagtervezőknek a MOMÉ-n szerencsénk volt, mert évekig tanultuk az anyagismeretet. Nálam ezt egészíti ki 25 év gyakorlat és tapasztalat, amit a munkáim során szereztem. Egy ruhatervezőnek ugyanilyen fontos lenne az anyagismeret mind felhasználói, vásárlói oldalról és gyártói, tervezői szemmel is. Minden intézményben van oktatás, de nem mindegy milyen szemléletet adnak át vele és hogyan. Nem ezer oldalas műszaki könyveket kell átpréselni a fejeken, hanem átadni a lelkesedést, miért jó ezzel foglalkozni. A kurzusokat pont ezért hoztam létre, hogy átadhassam a tapasztalataimat és megszerettessem ezt a szakterületet, mind a fiatal tervezőkkel, mind a hétköznapi emberekkel. (És garantáltan meg is szereti az anyagismeretet, aki egyszer meghallgatja Zsanettet erről beszélni! – D.E.)

Egy magyar divattervezőnek mi a legnagyobb nehézsége, az alapanyagokkal kapcsolatban?

Amikor textíliát keresek egy ruhához, rengeteg szempontot figyelembe kell venni, mielőtt választok. A végeredmény egy bonyolult döntés, aminek nemcsak esztétikai vagy színbeli kérdést kell megoldania. Fontos szempont, hogy az anyag tartása, szerkezete, textúrája a célnak megfelelő legyen, jó minőségével garantálja a tartósságot, hogy évekig lehessen hordani és mindez megfelelő, elfogadható árral társuljon. Ezt a komplex döntést nem lehet ösztönösen meghozni.

Zsanett kurzusán még néhány hely van november 5-én és 6-ára, bővebb infókat itt találtok:

https://aiaie.wordpress.com/material-love-kezdo-textil-anyagismereti-kurzus/

https://aiaie.wordpress.com/material-love-halado-textil-anyagismereti-kurzus/

https://aiaie.wordpress.com/material-love-professzionalis-tech-textil-anyagismereti-kurzus/

jelentkezni pedig az aiaie.press@gmail.com email címen lehet.

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ydea.blog.hu/api/trackback/id/tr2511834323

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

O P E N   H E A R T.
O P E N   M I N D.

Facebook oldaldoboz

ÍRJ NEKÜNK!

Ha lenne egy "ydeád", ami érdekel, vagy a tarsolyodban van, ne tartsd a fiókban: ydeaonline@gmail.com

süti beállítások módosítása