Make Online Media a Better Place

Divat, oktatás, ipar, Budapest

2017. május 28. - Emese Dobos

Hány divattervezőre van szükség egy évben? Elég az iskolapadban megszerzett tudás a valós szakmához? Mennyiben változtatja meg a divattervező-képzést az, hogy Magyarországon vagyunk? Nemes Marával, a KREA Kortárs Művészeti Iskola igazgatójával beszélgettem nem csupán divatról, de a könnyűipar és az alkalmazott művészeti oktatás helyzetéről valamint a menedzsmentháttérről és a legújabb terveikről is.

Az immár 20 éves KREA úttörő munkásságot és szemléletet képvisel a hazai alkalmazott művészeti oktatás terén. Oktatási programjuk középpontjában a konceptuális tervezői gondolkodás áll, filozófiájuk pedig a kortárs szellemiségű művészképzés és a professzionális szakemberképzés köré épült fel. Az ide járók Divattervező, Stylist, Divatsmink, filmes Smink & Maszk, Enteriőr, Fotográfia valamint Grafika & Újmédia szakok – és ezeken belüli szakirányok – közül választhatnak. Számos divattervező kerül ki minden évben az iskola padjaiból – friss és funkcionális kollekciókkal. De vajon el tudnak itthon helyezkedni a szakmájukban? Hogyan látja Mara az aktuális lehetőségeiket?

foto_berta_hajni_2_modified.jpg

fotó: Berta Hajni

Mennyire slágerszakma a divat az elmúlt években? Divatos manapság divatot tanulni? Az elmúlt években egyre inkább a figyelem középpontjába kerülő hazai márkák láttán egy növekvő tendenciára gondolnék.

NM: Divatot tanulni mindig „divatos” volt, az is marad. A művészeti piac változik és az oktatási intézmények erre adott válaszai is. Valóban sok fiatalnak álma a divattervezés, de sokszor nem igazán tájékozottak, hogy ez a szakma mit is takar valójában. Mi igyekszünk a realitás talajára lehozni őket, és a bennük rejlő kreatív erőt kihozni: ez a divat alapja is, ehhez adjuk hozzá azokat a szempontokat, amelyek elengedhetetlenek a tervezés során. A kreativitás fejleszthető, szintemelkedést lehet elérni, csak látni kell a végcélt, ami mást jelent egy divattervezőnél, vagy egy stylistnál. A bennük rejlő kreatív erőt máshogy kell fejleszteni.

A divattervezők helyzetét egyértelműen bekorlátozzák a háttérszakma hiányosságai úgy a kivitelezés, mint a menedzsment terén. Hogyan birkózhatnak meg ezzel a feltörekvő tervezők, márkák? Mely terület fejlesztése a legfontosabb a divatipar egészére nézve?

NM: Nagyon nehéz helyzetben vannak a magyar divattervezők, hiszen a hazai piac vásárlóereje korlátozott. Viszont nemzetközi szinten kell érvényesülniük és ebből a háttérből kell építkezniük. Óriási szakemberhiánytól szenved az iparág, néhány évtizede a könnyűipar egyáltalán nem „támogatott”. Egy hazai feltörekvő márkának kevesebb tőkéből, alapanyag-beszerzési gondokkal küzdve kell kilépnie egy olyan nemzetközi porondra, ahol a márkaépítésnek komoly, több évtizedes tradíciói vannak. Egy általános marketing- és menedzsmentképzésben részesült friss diplomásnak meg kell ismernie a nemzetközi divatipar működését, és a hazai sajátosságokat. A környezetkultúra, így a divat és az enteriőr nem része itthon a képzésüknek, ezt egyénileg kell elsajátítaniuk. Ugyanakkor megnyílt az induló márkák számára a nemzetközi piac, a mostani tervezők sokkal könnyebben tudnak információhoz jutni, és naprakészen tájékozódni, kapcsolatokat építeni az interneten keresztül, ami korábbi generációk számára nem volt elérhető. A hazai ruhaipar a nemzetközi bérmunka megrendeléseknek köszönhetően egyáltalán nincs annyira aggasztó helyzetben, a magyar tervezők kisebb szériáit viszont nem rentábilis hagyományos szalagon történő gyártással előállítani. A kisebb, manufakturális műhelyek fenntartása viszont költségesebb, így rontja a tervezők nemzetközi versenyképességét, vagyis egyértelműen a marketing és a márkaépítés az a húzóágazat, ami tartós sikereket tud elérni a szakmában. A KREÁban különleges hangsúlyt fektetünk a hallgatók divatipari, marketing és menedzsment képzésére is, ami az elméleti tantárgyak mellett szerves része a tervezési feladatoknak is, ahol az üzleti szemlélet és a piacképes termékfejlesztés az egyik hangsúlyos szempont.

foto_ombodi_gergo_1_modified.jpg

Mara előadást tart a KREA nyílt napján

fotó: Ombodi Gergő

A divatiskolák globális szinten problémával küzdenek az üzleti oktatás gyengeségével, hiányával és a gyakorlati képzéssel, hogy „nem a valós szakmára, életre” készíti fel őket is iskola a végzetteket. Mennyire kell egyáltalán beemelni az üzleti tárgyakat a divatképzésbe? Vagy pont a megfelelő marketing, menedzser, sales szakemberek hiánya miatt szükséges, hogy a divattervezők is értsenek ehhez? Terveztek divatmenedzser képzést?

NM: Egy vállalkozás elindításakor az alapító tulajdonosnak valamilyen szinten minden területhez értenie kell, és a cég fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy ki tudja választani azokat a munkatársakat, akik a specializált szaktudásukkal a következő szintre tudják emelni a céget. Mi elsősorban tervezőket képzünk, a művészeti oktatás iskolánk fő profilja, viszont a stylist diákjainknak a harmadik évben lehetőségük van brand manager specializációt választani, amin keresztül egy divatcég működtetésének alapjait is elsajátítják. Az ő képzésük itthon azért egyedülálló, mert egy vizuális, esztétikai szemléletre tudják az üzleti, gazdasági ismereteiket építeni, ami egy közgazdász képzésből teljesen hiányzik. Ők a teljes vizuális arculatát ki tudják alakítani egy brandnek, ami a divatkommunikáció alapja. Olyan imázst és kampányokat tudnak felépíteni, ami azonnal felismerhetővé tesz egy új márkát. A divat szak átalakításának egyik fő szempontja volt, hogy a márkaépítés eszköztárát a szakma legjobbjaitól sajátítsák el a hallgatóink.

Visszatérve a gyártási háttérhez, ráadásul máshogy tervez az, aki a kivitelezéshez is ért.

NM: Nagyon fontos, hogy egy divattervező ismerje a kivitelezési hátteret, amit emelt óraszámban oktatunk a divattervező képzés első két évében. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy neki kell majd a későbbiekben elkészítenie az adott ruhadarabokat, de tudjon kommunikálni a háttériparral, ismerje azt a nyelvezetet és technológiát, hogy egyeztetni tudjon a szakemberekkel, hogy rávezesse őket az elsőre lehetetlennek tűnő megoldásokra is.

Mennyire értsen a menedzsmenthez egy divattervező? Mi az a minimális „üzleti” tudás, aminek legyen a birtokában egy dizájner?

NM: Tudja, mi az a brand és hogy milyen szempontok szükségesek ahhoz, hogy az működjön. A kreatív, tervezői személyisége nélkülözhetetlen, de legyen alázatos a marketing, a menedzsment oldal felé és tudja, mik az egyes feladatkörök.

foto_berta_hajni_6_modified.jpg

fotó: Berta Hajni

Mennyiben változtatja meg a lokáció a képzést, hogy nagyobb számban azért valószínűleg itthon helyezkednek majd el a végzettek?

NM: Napi szintű a kapcsolatunk a budapesti tervező stúdiókkal, így a hallgatók már a képzésük során megismerhetik a hazai piac sajátosságait. Ugyanakkor egyre több márka forgalmaz nemzetközi szinten, így a gyakornoki évek alatt ebbe a folyamatba is belelátnak a hallgatóink. Nagy előnyünk egyébként, hogy nem kapcsolódunk a felsőoktatáshoz – nem kötnek minket akkreditációs eljárások, bürokratikus nehézségek, éves és féléves szinten is fejleszthetünk, akár szakonként is, napi szinten reagálni tudunk a változásokra.

Egyébként nem meghatározható keretszámokban, hogy hány divattervezőre van szükség, hiszen nem lehet előre tudni, kiből lesz kiemelkedő szakember. Mi a nálunk létrejött portfóliókon keresztül lehetőséget nyújtunk számukra, hogy akár külföldi mesterképzésen folytassák tanulmányaikat, vagy nemzetközi márkáknál helyezkedjenek el. Mi az állami szféra mellé kívánunk alternatívát nyújtani.

Egyedül rólatok hallottam, hogy „eltanácsoltok” hallgatót, ha úgy tűnik, nem olyan tehetséges, holott mindenki fizet ugye a képzésért.

NM: Mi azt szeretnénk meg mutatni, hogy kiben mekkora potenciál rejlik. A képzést nem érdemes félvállról, kettesselelvégezni. A tervező tanárok szakmai mentorok is egyben, és a KREÁban zajló tervezési folyamat egy intenzív, elmélyült alkotómunka, amit csak teljes összpontosítással lehet végezni.Egyébként személyes feladatomnak tekintem, hogy figyelemmel kövessem a hallgatók diplomaévét és olyan színvonal felé terelem őket, hogy legalább annyit hozzáadjon az utolsó év amolyan „koronaként”, mint az előtte lévő évek. Akár továbbtanul a nálunk végzett, akár dolgozik majd, már kész tervezőket képzünk.

foto_ombodi_gergo_2_modified.jpg

fotó: Ombodi Gergő

A divattervező hallgatók a 4. év végére saját márkát terveznek: rengeteg itthon végzett divattervező látja ezt „egyedüli”, járható útnak, azonban beszélhetünk a piac növekedéséről, bővüléséről? Hisz nem sok olyan cég van, akihez elmehetnének dolgozni a fiatal tervezők. Milyen kilátásai vannak a KREÁ-ban végzetteknek és mi lenne az „ideális” szerinted?

NM: Úgy gondolom, ha globálisan tekintünk a kérdésre, a dizájn általános elismerése és a társadalomba történő integrálása sokat javult az elmúlt években. Befogadóbbak az emberek. A tervezők is pontosabban határozzák meg a célcsoportot, ez előtte jóval öncélúbb volt. Egyre szélesedik az érdeklődő réteg és ezáltal a piac is. Örülök annak a tendenciának, hogy ne csak a highfashion világát szolgálják ki a dizájnerek. Jó látni, hogy hazai tervezők munkáit hordják az utcán. Nálam egyébként ez egy belülről jövő igény, hogy hivatalos rendezvényeken mindenképpen hazai tervezőtől viseljek valamit.

Kik a kedvenc hazai divattervezőid?

NM: Anda Emília és a USE Unused (Godena-Juhász Attila és Tóth András) munkáit nagyon szeretem. Szegedi Kata látványos és Bódis Bogi, az Elysian tervezője klasszikus darabjait is kedvelem, nagyra becsülöm a JeSuisBelle bohémabb vonalát – egy kampányukhoz felkértek modellnek és nagyon élveztem! Szeretek extravagánsabb darabokat hordani.

foto_berta_hajni_5_modified.jpg

fotó: Berta Hajni

Kikre a legbüszkébb a KREA? Vezettek esetleg statisztikát arról, hányan tanulnak tovább még külföldön vagy helyezkednek el a szakmájukban?

NM: Az elmúlt 20 év alatt viszonylag kevés számszerű adatunk lenne a külföldi továbbtanulásról, pont azért is, mert a végcélunk a junior designerek képzése. Az elmúlt két évben mintha bátortalanabbak lennének a hallgatók, inkább gyakornoknak mennek, de persze a nagyobb cégek lehetőségei is korlátozottabbak a foglalkoztatásukra. Külföldön nagy a verseny és fenn is kell magukat tartani. Szilágyi Dórára nagyon büszkék vagyunk, az Adidas exkluzív kutató-fejlesztő részlegének vezető tervezője. Ő mondjuk olyan személyiség, aki nem ismer akadályt: kitűzi a célt és eléri azt. Nem törődött a nehézségekkel, akadályokkal, de persze nem mindenki ilyen. És nagyon büszke vagyok azokra, akik a hiányok ellenére is, de el tudtak itthon indulni: Szegedi Kata, a Daige, az ÉMÉ és az Elysian erre jó példák. A külföldi mesterképzések már specifikusabbak, azoknak jó, akik egy területen fejlődnének tovább például.

Sokan azért elveszettek tudnak lenni például Londonban, az, hogy boldogulsz kint, emberi habitus kérdése is. Én mindig örülök egy külföldi megmérettetésnek, jó látni azt, hogy megállják a helyüket a nálunk végzettek és hogy megfelelő a tudásuk.

Globálisan probléma az, hogy túl sok divattervező végez egy évben, lehetetlen elhelyezkedniük. Mennyi lenne az ideális hallgatói létszám? Hány újonnan végzett divattervezőre lenne szüksége Magyarországnak?

NM: Egy oktatási intézménynek a jövőre is kell gondolnia. Azon kell dolgozni, hogy egy innovatív fejlesztést hozzunk létre, be kell építeni a jövő szelét a mába. Az, hogy hány embert veszünk fel, szakonként eltér: attól is függ, hány területen tudják hasznosítani majd az itt megszerzett tudást. Egy enteriőrös több helyen el tud majd helyezkedni, így több hallgatót veszünk fel. A kreatív dizájnerek képzésében fontos a dinamika létrehozása, így ki kell alakítani egy kreatív közeget, akik egy pulzáló magot alkotnak, fontos a közösség: 10-12 fő az ideális egy csoportban.

foto_matyassy_jonas_1_modified.jpg

A tavalyi harmad- negyedéves divattervezők FLOW kollekciójának kampányfotói

fotó: Mátyássy Jónás

A korszerű képzéshez naprakész oktatókra is szükség van. Hogyan oldja meg ezt a KREA a korábban említett hiányszakmákban?

NM: A tanári csapat felépítésével mindig könnyű dolgom volt, meg tudtam szólítani a legjobb szakembereket. Nálunk megvan a nívó, a hitelesség, a szellemiség és az oktatásai stratégia, amin felül nagy szabadságot kapnak a tanárok. Nagyon szeretek csapatban dolgozni és a tanárok is élvezik, hogy bevonjuk őket a döntésekbe, nincs szakmai féltékenység közöttük. Még ha a szakterületükön jobban is keresnek, mint amennyiért tanítanak, itt vannak. Sok emberrel 15-20 éve együtt dolgozom. Folyamatosan fejlesztünk. A divattervezők szakvezetését Emi és a USE látják el – érvényre jut a színvonalbeli elvárás, fontos az elmélet de a vizuális rész is. Valóban sok új tanár jelentkezne hozzánk, hogy itt szeretnének tanítani, de nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy a KREA szemlélete érvényesüljön az oktatásunkban. Piacképes és friss tudással rendelkeznek a tanáraink: így tudják hatékonyan átadni a „szakmát” a hallgatóknak. Elkötelezettek a tanáraink és büszkék arra, hogy alázattal tudtak bekapcsolódni a tevékenységünkbe. A művészek és a dizájnerek nem pedagógusok – de itt jó tanárokká váltak és ez csapatmunka eredménye. A styling szakra hívok vissza volt hallgatókat, hiszen ők itt sajátították el azt a szellemséget, ami más képzőintézményekben nem megszerezhető.

foto_matyassy_jonas_2_modified.jpg

fotó: Mátyássy Jónás

Az iskolák és a képzések is szaporodnak, amelyek értelemszerűen átfedésekhez vezethetnek az alkalmazott művészeti képzések terén (is). Mit gondolsz, mi a leghatékonyabb módja a diákok „toborzásának”?

NM: Amikor egy tájékoztató előadásra készülök, a siker hármas egysége jár a fejemben: ez az intézmény, a tanárok és a hallgató. Örülünk annak, hogy az itt végzettek megtalálják a számításaikat. Láthatóak a hallgatók, itt végzettek munkái a falainkon, a weboldalon. A sikerek és az eredmények fontos és hiteles eszközök arra, hogy hozzánk jelentkezzenek. Tisztán meg kell fogalmazni, mit nyújt a KREA. Hitelesnek kell lennie annak, amit át tudok adni és az üzenet csak akkor megy át, ha valódi. A hitelességhez az is hozzátartozik, hogy rövid idő alatt nem sajátítható el olyan tudás, ami elegendő, még ha ez tendencia is több helyen: így viszont vagy te leszel elégedetlen vagy veled lesznek elégedetlenek.

Készültök valamilyen újítással az elkövetkezendő időszakban?

NM: Mint említettem, folyamatosan alakítjuk a képzéseinket, így tudunk naprakészek maradni. Moduláris képzéseket indítunk az új oktatási stratégiánk keretében: ezzel szakmai végzettséggel rendelkezőket „célzunk meg”. Ebben a rendszerben a hallgató határozhatja meg az időt, a feladatot és a célt – szabadon dönthet a tudása fejlesztéséről. Fontos, hogy már rendelkezzen alapképzéssel és megfelelő tudással, itt pedig ráépíthet majd piac által strukturált és elfogadott dolgokat.Ez az új stratégia az enteriőrösökre már ki van dolgozva, hamarosan pedig minden szakra érvényes lesz.

 Kreaiskola.hu

A KREA Facebook-on