Valódi, mű és alternatíváik

Esküszöl a valódi bőrre? Vagy állatvédő vagy, és a műbőrt preferálod? Mindkét anyagot övezik tévhitek - lehet, hogy te is áldozata vagy valamelyiknek. Ezek mellett az elmúlt években az újrahasznosítás is hódít, készítenek alternatív bőrt medúzából, zöld hulladékból és a laboratóriumokban is fejlesztenek bőralternatívát. Na de hogy befolyásolják ezek a globális bőripart és milyen válaszlehetőségeket kínál a krízisekre a technológia? 

A (bőr)kiegészítő jó, és évről-évre jobb üzlet. Egyre több ruházati márka indít bőrkiegészítő-vonalat és számos új cég szeretne profitálni ebből a piacból. A luxusóriások kontrollt gyakorolnak a cserzőműhelyek és bőrgyárak felett; a kínai gyártók jelentős készleteket vásárolnak fel. Értelemszerűen ezek a jelenségek a bőrellátás nehézségét eredményezték.Ahogy arról a hongkongi APFL bőrvásár beszámolt, 2014-ben 18 %-al, 2015-ben pedig újabb 9 %-al nőtt minden nyersbőr ára. Amellett, hogy az amerikai kontinensen és Kínában is jelentős a bőrgyártás (2012-ben top exportőrnek számított az ázsiai ország 75 milliárd dollárral), az európai bőr csúcsminősége „minden visz”, már ami a luxust illeti.  

Minden éremnek két oldala van

Két ellentábora létezik a valódi bőrnek. Az egyik képviselői azért utasítják el ezt az anyagot, mert „meg kellett halnia egy állatnak”. Ez a tévhit elég jól beépült a köztudatba. „A marha-, kecske- és sertésbőrök a húsipar melléktermékei. Egy állat sem azért hal meg, hogy divatkiegészítő legyen belőle. Nem árulunk olyan alapanyagot, ami olyan állattól származik, akit a bőre miatt dolgoztak fel” – mondja Király Rebeka, a Tibike Bőrike üzletvezetője. Az 1990 óta fennálló vállalkozás nem csak a magyar divat- és kiegészítőtervezők egyik fő bőrlelőhelye, hanem számos nagy, nemzetközi cég szerzi be tőlük a bőrt, főleg Ausztriából és Szlovákiából.  Az ellentábor másik fele pedig a bőrgyártás, krómcserzés közismert, környezetre káros hatásai miatt tekinti ezt etikai kérdésnek.

Ez már katasztrofálisan hangzott, a másik tévhit viszont a műbőrrel kapcsolatos: míg az állatokkal szemben kétségkívül „etikus”, azt nem tudják (vagy nem érdekli az embereket?), hogy a mű változat gyártása közben petróleum és különböző dioxinok kerülnek a talajba és a légkörbe – légzési problémákat, (mell)rákot, hormonzavart és születési rendellenességeket okozhatnak. A hagyományosan „környezetbarátnak” titulált PU (poliuretán) gyártása közben is olyan anyagok kerülnek a környezetünkbe, mint a káros dimetil-formamid. Az ACS (American Chemical Society) 2011-ben publikált kutatása szerint az USA partvonalait szennyező anyagok 60-85%-át az ember által gyártott mikroszálak teszik ki.

purse-1031547_1920.jpg

Ami másnak hulladék, neked… bőr

A valódi bőr erős, rugalmas, szellőzik és egy „életre szól”; a mű egyik előnye pedig a könnyű tisztíthatóság. A divat és a trendek gyors változása azonban már nem követeli meg a tartósságot. „Több műbőr ára vetekszik a valódiéval – érezhető azonban a bizalmatlanság a vevőink és ezáltal a vásárlók részéről, már akkor a valódit választják” – meséli Rebeka. Tehát sem a valódi, sem a mű mellett nem tehetnénk le nyugodt szívvel a voksunkat? De akkor mi mindenből készülhet alternatív bőr? A rotterdami Willem de Kooning Academie hallgatói kifejlesztettek egy eljárást, amely során – a Dél-Hollandiában jelentős konyhai zöldhulladék problémára is megoldást kínálva – gyümölcs- és zöldséghulladékból készítettek bőrszerű anyagot. Az Eco-leather Corp. lélegző bőralternatívát állít elő szárnyasfeldolgozó üzemek hulladékából – már több sportszergyártó cég érdeklődött megoldásuk után.  A német Bark Cloth és az ausztrál Cork cég is különböző fák kérgéből dolgoznak. Az 1970-es évek óta használt ultra suede (mely a velúrbőr mesterséges megfelelője) újrahasznosított verziójából dolgozott a 2008-ban alapított, amerikai Olsenhaus vegán cipőmárka. De vegán bőrként tartják számon a pamut „mázas” verzióját is, az amerikai Paper No.9 pedig újrahasznosított kartonból dolgozik amellett, hogy a PET poliészter és a gyengített poliuretán egy verziója is „vegán” bőrnek számít. Richard Wool, a University of Delaware kutatóprofesszora növényi olajokkal és rostokkal kísérletezett, a japán divattervező, Yurii Kasao pedig medúzabőrrel – a klímaváltozásnak „köszönhetően” elszaporodott ugyanis ez a tengeri élőlény, mely jelentős károkat okoz a japán halászatnak, az élelmiszeripar pedig nem tudja „feldolgozni” a túlszaporodott medúzákat. Világszerte elindult egy tendencia, mely akár lokális problémákhoz kapcsolja a bőrkészítés vitatható folyamatára és a műbőrtől való idegenkedésre adott reakciót: az alternatív bőrökkel való kísérletezést, amelyek még mindig az újrahasznosításon belül mozognak. 

olsenhaus2.jpg

Futurista megoldások – a biotechnológia

Suzanne Lee az elsők között volt, akik a divat és a biotechnológia ötvözésével kísérleteztek. Biocouture tanácsadó cége és projektje keretében olyan anyagot fejlesztett ki, mely növényi és állati rostokból, szövetekből készül: a zöld teából, cukorból és élesztőből készült keverékben a cukor táplálja a baktériumokat és a keletkezett, tiszta cellulózból álló fonalak egyfajta bőrré állnak össze, amelyet nedvesen háromdimenziósra lehet formázni, szárazon pedig úgy viselkedik, mint bármely más szövet. Lee most már a Modern Meadow biotech startup kreatív igazgatója: Brooklyn-i cég laboratóriumban fejlesztett bőr mellett hússal is foglalkozik. Ahogy TED-előadásában is hallhattuk a cég társalapítójától és ügyvezetőjétől, Forgács Andrástól, a biopsziával kivont sejteket izolálják, majd kollagéntermelésre ösztönzik. A lepedőbe szétterített, rétegzett biobőr a valódi minden tulajdonságát reprodukálni tudja: irányíthatóságának köszönhetően lágysága, légáteresztő képessége, tartóssága, színe és mintázata tetszés szerint alakítható és jelenleg is további fejlesztéseket végeznek. 

maxresdefault_1.jpg

Vitás kérdések

Befogadja-e a divatszakma ezeket az új anyagkísérleteket? Vajon tudják ezek a környezetbarát, etikus, vegán alternatívák reprodukálni azokat a fiziológiai tulajdonságokat, amikkel a valódi bőr rendelkezik? „Folyamatosan problémát jelent a jó minőségű alapanyag pótlása, gyakran még egy kötésen belül is különböző tábla bőrök vannak. Az én esetemben nagyon fontos az azonos tulajdonságokkal rendelkező alapanyag, az egységesen egalizált felület, mivel magas hőmérsékleten kezelem a festett felületeket, sok hulladék keletkezik.  Fantasztikus ötletnek tartom az alternatív bőröket, mert a gyártásuk sokkal környezetkímélőbb és a feldolgozásuk gazdaságos – én szívesen kipróbálnám” – vélekedik a kérdésről Bozsik Szilvia, aki különleges felületkezelt EOSinE bőrtáskáival vált itthon és külföldön is ismertté.

fb30.jpg

Még ha néhány műbőr egész jó tulajdonságokkal is bír, cipőhöz nem használnám őket. A valóságban még nem találkoztam olyan alternatív bőrrel amit »növesztettek« és tudom, hogy az EU is sokat költ ilyen irányú kutatásokra – tapintható eredménye ezeknek még egy darabig nem lesz szerintem. A valódinak olyan tulajdonságai vannak, amiket nagyon nehéz reprodukálni” – mondja Mrsán Marcell, a Koronya bespoke férficipő márka tervezője, aki rengeteg egzotikus mellett a legkiválóbb minőségű valódi bőrrel dolgozik és a Savannah College of Art and Design professzora.  

koronya_black_budapester1_copy.jpg

fotó: Kyle Adams

Milyen árképzést alakíthatnak ki azok a cégek, akik átváltanak ezekre az alternatívákra? Az egekbe szökik a valódi ára, mint lassan ritkaságé? Az egyező tulajdonságok visszaélésre adhatnak okot – és indokolatlanná tehetnék a valódi bőr árfölényét. Vagy az újdonság ereje és az etikus, vegán  - az utóbbi években trendivé vált – marketingfogás miatt pont, hogy meg kell fizetnünk az alternatívák árát? Vajon egy teljesen új, potenciális vásárlóközönséget szólíthatnak meg ezek az anyagok – azokat, akik eddig tartózkodtak a valóditól és a műbőrtől is? Milyen hosszú lesz majd az út, ami a laboratóriumokból a divatpiacra vezet? Ezt a (közel)jövő eldönti.

A cikk a Divat és Marketing 2016 márciusi számában és a lap blogján is megjelent. 

A bejegyzés trackback címe:

https://ydea.blog.hu/api/trackback/id/tr838473568

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szalay Miklós 2016.03.19. 13:11:09

Az azért elég relatív, hogy most a húsa vagy a bőre miatt vágnak le egy állatot, ha végülis mindkettőt felhasználják...

Na, egyébként itt egy írás arról, hogy hogyan volna jó bánni a hatalmunk alatt élő állatokkal, illetve az állati elmékről:

egyvilag.hu/temak.shtml#temaid039

(A legfelső sor a kép tetején, "Az állati elmék és hatalmunk az állatok fölött". Az írás doc és pdf formátumban tölthető le. Ez egyébként egy nagyobb mű egy darabja, mely megpróbálja módszeresen, de azért érthetően elmagyarázni, hogyan működik a világ.)

Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2016.03.20. 12:36:31

A bőrcipő sokkal jobb a lábnak, jobban szellőzik és kevésbé okoz allergiát. Ilyen szempontból ugyanazok az előnyei, mint a pamutnak a műszállal szemben.

O P E N   H E A R T.
O P E N   M I N D.

Facebook oldaldoboz

ÍRJ NEKÜNK!

Ha lenne egy "ydeád", ami érdekel, vagy a tarsolyodban van, ne tartsd a fiókban: ydeaonline@gmail.com