Jelen!
Avagy miért jó a mindfullness?

Napjanink legújabb őrülete a mindfullness, ami  bár egy korábban már sokszor körbejárt témát helyez új keretek közé, mégis elgondolkodásra érdemes. A gondolatiság lényege, hogy ha nem is a pillanatnak, de mindenképp a pillanatban kellene élnünk, félretéve a múlt eseményeit és a jövő álmait.

A mindfullness, melyre igazán jó magyra kifejezés nem létezik, a buddhista vallás egyik legfontosabb “sati” névre hallgató elemén alapul, és a “Megvilágosodás 7 tényezőkének” egyike a vallás szerint.
Az ehhez kapcsolódó mozgalmat Jon Kabat-Zinn indította el, aki Massachusetts egyetemen egy ezzel (is) foglalkozó központot is alapított.
Kabat buddhista tanároktól ismerte meg a mindfullness alapelveit, amiket tudományos tanulmányaival ötvözött. Ma már világszerte elterjedt a mindfullness meditáció, amit természetesen a világ sok pontján, sokan újragondoltak, továbbfejlesztettek, de lényege a mai napig változatlan.

kabat-zinn-mindfulness-008.jpg

Miért jó a minfullness?

Az igazság az, hogy én személy szerint nem vagyok túl spirituális. Egyszer mentem be egy hagyományos jóga órára, de 10 perc múlva már csak azon tudtam gondolkodni, hogy mikor lesz már vége. Számomra a meditációnál sokkal vonzóbb a sport, vagy bármilyen dinamikus mozgásforma.
És itt jön a de. Mivel gyakorlatilag 20 éves korom óta a nagyvállalati szférában dolgozom, pontosan tudom, hogy vannak olyan időszakok, amik nagyon megterhelőek nemcsak fizikalilag, de szellemileg és lelkileg is. Sokszor az is előfordul, hogy ezek az időszakok sűrűn követik egymást, kevés teret hagyva a feltöltődésre. Ezt megtapasztalva mostanra rájöttem, hogy igenis szüksége van a szervezetemnek a nyugalomra és kikapcsolódásra. És itt nemcsak arról van szó, hogy munka után hagyjak magamnak időt a kikapcsolódásra. Ennél sokkal nehezebb az, hogy abban a néhány órában, mikor kikapcsolódom, ne kattogjon az agyam.
Nem tudom, ki hogy van vele, de nálam számtalanszor előfordult már az, hogy azért nem tudtam aludni, mert még az aznapi, vagy már a másnapi teendőkön járt az agyam. Tudtam, hogy akkor és ott az ágyamban nem fogom megoldani a felmerülő kétségeket, mégsem hagyott nyugoodni a sok kérdés. Közben persze néztem az órámat, és láttam, hogy folyamatosan fogy a pihenésre szánt időm, amitől még idegessebb lettem, hiszen láttam magam előtt, hogy holnap milyen állapotban érek majd be az irodába, mennyire nem leszek hatékony, ami miatt felhalmozódnak majd a feladatok és túlóráznom kell.

woman-awake-in-bed-770x450.jpg

Miért segíthet ebben a mindfullness?


A mindfullness lényege, hogy képesek legyünk csak azzal törődni, ami éppen az aktuális pillanatban velünk történik. Képesek legyünk csak arra koncentrálni, amit akkor és ott valóban meg is tudunk oldani. Megtanuljuk, hogy nem érdemes az időnket pocsékolni azzal, hogy egy olyan kudarcon morfondírozunk, amin már nem segíthetünk, és hogy az álmodozás sem visz minket előbbre, bármennyire is szeretnénk, ha így lenne.
Ezáltal el tudjuk érni, hogy tényleg csak az aktuális dolgokon stresszeljünk, amivel nagy terhet veszünk le a saját vállunkról, hogy ne szalasszunk el egy jó lehetőséget vagy élményt sem azért, mert csak testben vagyunk jelen, és ami - a környezetmben élőket látva talán a legfontosabb - hogy a szabdidőnkben valóban feltudjunk töltődni.

Mindez merőben hozzájárulhat ahhoz, hogy tényleg jól legyünk testileg, lelkileg, és teljes életet élhessünk.

A mindfullnesst egyébként más technikákkal vegyítve rengeteg különböző dologra használja az orvostudomány. AZ egyik legérdekesebb talán, hogy börtönökben is okítják a rabokat ez alapján az irányzat alapján, mert a kuttaások szerint a technika elsajátítása csökkenti az agresszióra való hajlamot és segítheti a társadalomba való visszailleszkedést.

Összegezve azt gondolom, hogy a mindfullness (akár meditáció, akár csak a gondolatiság szintján) elsajáítása megfontolásra érdemes annak is, akitől távol állnak a hasonló irányzatok, mert sokat nyerhetünk vele.
Az pedig, hogy ebben a borzasztóan felgyorsult világban is teljes életet élhessünk, megér egy próbát.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ydea.blog.hu/api/trackback/id/tr178773608

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

O P E N   H E A R T.
O P E N   M I N D.

Facebook oldaldoboz

ÍRJ NEKÜNK!

Ha lenne egy "ydeád", ami érdekel, vagy a tarsolyodban van, ne tartsd a fiókban: ydeaonline@gmail.com