Ami a címkén sincs rajta

Abban az értelemben kétségkívül egyre növekvő fogyasztói tudatosságról beszélhetünk, hogy manapság az emberek egyre inkább figyelnek arra, mit esznek és mit kennek a bőrükre. Ezt mutatja az egészséges, organikus, bio, natúr termékek egyre növekvő piaca.  Hisz szervezetükbe így bekerülnek anyagok, értjük, miért és hogyan lehet káros a szintetikus ránk nézve. De mi a helyzet a divattal, a ruhákkal? Mit okozhat az, ami „csak” a bőrünkkel érintkezik?

Nincs rajta a címkén

100% pamut, könnyen vasalható, mosás hasonló színűekkel. Ismerős, ugye? Viszont erről a címkéről nem tudjuk meg, milyen vegyszeres kezelésnek és eljárásoknak tették ki csak magát az alapanyagot, vagy éppen hogyan érték el, hogy az a szín olyan tartós és hogy az egész ruhadarab könnyen kezelhető legyen. Nagy könnyebbséget nyújtva nekünk a rohanó hétköznapokban.  A szintetikus alapanyagok létrejöttével és folyamatos fejlődésével, a vegyi eljárások elterjedésével egyre könnyebbé, olcsóbbá és gyorsabbá váltak azok a folyamatok, amik végül a készterméket eredményezik. Ráadásul mivel nem beszélhetünk olyan régóta ezekről az anyagokról, sem azokról a cégekről, akiknek mondjuk pár évtizede hordjuk a termékeit, semmilyen bizonyított, bevizsgált, hosszú távú bizonyított hatásról nem tudunk. Pont ezért nehezen érti meg és látja be a legtöbb ember ezt a kockázatot, mert ha nem okoz nála közvetlenül kellemetlen és azonnali tüneteket, nem lesz gyanús az adott termék. Minél olcsóbb az adott ruhadarab és minél inkább szintetikus alapanyagú, annál nagyobb valószínűséggel készült olyan vegyi anyag felhasználásával, ami káros. A környezetre, az őt előállító személyre és arra is, aki viseli. Lehetsz „tünetmentes”, de hogy mi lesz 20 év múlva…?

img_8598.jpg

Bőrallergia, agyvérzés, rák – anyagok és tünetek, a teljesség igénye nélkül

A Greenpeace 2012-ben 14 világvezető márkára – mint a Zara Nike, az Adidas, a Puma, a Calvin Klein, a Ralph Lauren vagy éppen a H&M - kiterjedő kutatásában vizsgálta a ruhadarabok NPE-tartalmát. A NPE (vagyis nonyphenol etoxylate) toxikus NP-vé alakul, ami hormonális zavarokhoz vezethet. Számos márka használ (vagyis inkább az alvállalkozóik) a gyártás során NPE-t a festési eljárásban, ami pedig lerakódik a szervezetben. Habár az Európai Unióban tiltott a használata, Ázsiában nem, a szegényebb országokból érkező fast fashion termékek esetében a környezetvédelmi és egészségügyi szabályozások is jóval lazábbak az európainál. A vizsgált termékek 2/3-a megbukott a teszten, jóval magasabb volt az NPE-szintjük a megengedettnél. Ráadásul a ruhadarab kimosásával bekerül az adott ország talajába és vizébe ez az anyag – ez pedig mérgezi a halakat, a növényzetet és a vizet is. Nem bizonyítottan, de összefüggésbe hozták az anyagot a korai serdülőkorral, a megváltozott menopauzával és a mellrákkal is.

A szárítási eljárások során a levegőbe (majd ezáltal a ruhadarabba) kerülő acetaldehyde és a benzene az NPE-vel szemben „nem kimosható”: fejfájást, asztmát  okozhat, súlyosabb esetben pedig agyvérzéshez is vezethet. Az ipari szárítási módszerek nem csak a kemikáliák felhevülése következtében fellépő változások miatt veszélyesek, hanem a gyártásban résztvevők belélegzik, belélegezhetik ezeket. A benzil-acetátot, a limonént és a kloroformot, amikkel a ruhák megőrzik puhaságukat, pont azért használják, mert hosszú ideig a ruhadarabban maradnak. Ezért „cserébe” rákkeltőek és idegmérgek. Ugyanúgy, mint a formaldehid, amit számtalan cég használ azért, hogy ruháink könnyen kezelhetőek legyenek.

3039397-poster-p-1-nyc-to-invest-35-million-in-major-new-brooklyn-fashion-incubator.jpg

Azt pedig sokan nem tudják, hogy ahhoz, hogy tárolják és szállítsák a legyártott ruhadarabokat, szintén vegyszerekkel kezelik őket, hogy megőrizzék formájukat: így kötelező kimosni mindent, mielőtt megörülnénk egy új darabnak és azonnal fel is vennénk. (Abba meg bele se menjünk, milyen anyagokat adhatsz te magad a ruhához, amikor otthon kimosod.) Olyanról mindenki hallott már (vagy akár közvetlenül a bőrén tapasztalta), hogy valamelyik öblítő, mosószer allergiás reakciót váltott ki nála. A bőrgyulladást (dermatitis-t) szintén okozhatja formaldehid (számos egyéb anyag mellett), amit kiegészíthet orrvérzés, memóriazavar de  a szem irritációja is.  A Victoria’s Secret ellen 2008-ban indított per során is kiderült, hogy a melltartókban van ebből az anyagból, miután több száz panasz érkezett.

Semmiben sem lehetünk biztosak?

Kinek lenne újdonság a folyamatos pánikkeltés? Egyik évben ez okoz rákot, utána már más, azután megcáfolják mind a két hírt és újabb dologról bizonyosodik be, hogy rákkeltő. A címke viszont csak egy címke, ahogy a transzparens márkáknál láthattuk: ki és mi garantálja, hogy ami rá van írva, az valóban úgy is van? A bio valóban bio? Az organikus tényleg organikus? 2010-ben robbant ki a H&M körül a botrány, mely szerint a 2004 óta igazoltan organikus pamutot (is) használó cég alapanyaga nem volt éppen organikus: genetikailag módosított élőlényeket mutattak ki az alapanyagban – mellesleg a Tchibo és a C&A sem „úszta meg” a vizsgálatot. A transzgenikus növények ellenállóbbak a rovarokkal és a gyomirtókkal szemben. A pamuttal egyébként más gondok is vannak: ahogy arról a Nagy ötletek kis bolygónknak: A divat c. dokumentumfilm is beszámol, egy farmernadrág elkészítéséhez 2 kg vegyszert használnak fel. A főleg Indiából származó természetes alapanyag nagy százalékban tartalmaz rovarölő szereket, amik emberre és állatra egyaránt károsak. A WHO által listázott káros anyagok pedig szép számmal előfordulnak a pamut gyártása során.

hm_conscious_campaign_lady1.jpg

Megoldás?

Manapság már sok anyuka nem a spórolás miatt vásárol használt ruhát a gyerekeinek: hanem mert a korábbi, számtalan mosás révén valamelyest garantáltnak tartják azt, hogy mérgező anyagok kikerültek az adott ruhadarabból. Egy másik opció az organikus ruházat mint például a magyar WYHOYS és az újrahasznosított AWARE by Printa.  A lokális gyártás sok esetben nagyobb biztosíték, mintha valahonnan Ázsiából érkezne a ruhadarab, viszont mit sem ér, ha az alapanyagról nem tudjuk a pontos részleteket.  A természetes alapanyag (mint a pamut, a len, a gyapjú és a selyem) mindig jobb, és egy világos szín eléréséhez nem kell annyi festék, viszont ne felejtsük el azt sem, hogy a fehér sem az alapszíne a pamutnak. Ez most elég negatív kicsengésnek tűnik, ugye? 

A bejegyzés trackback címe:

https://ydea.blog.hu/api/trackback/id/tr888793086

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

O P E N   H E A R T.
O P E N   M I N D.

Facebook oldaldoboz

ÍRJ NEKÜNK!

Ha lenne egy "ydeád", ami érdekel, vagy a tarsolyodban van, ne tartsd a fiókban: ydeaonline@gmail.com