Az Y egyértelműen a legtöbbet tárgyalt generáció. Mivel én is ebbe a "kasztba" tartozom, nem tagadom, mikor beléptem a munkaerőpiacra, ez nekem is hízelgő volt. Fontosnak és kivételesnek éreztem magam, amiatt, hogy a szakma ilyen nagy jelentőséget tulajdonít a korosztályomnak. Azonban az évek során túlbeszéltek lettünk, itt az ideje hát, hogy kilépjünk a reflektorfényből, és előtérbe helyezzük a trónkövetelőket, akik már a kapukat döngetik, és hamarosan a munkahelyünk folyosóján találkozunk majd szembe velünk. Jöjjenek a "Z"-k!

Még mielőtt belevágok: ha te is a "Z" generációhoz tartozol, akkor üdv neked. Gondoltam rád, és ha nincs kedved végigolvasni ezt a nem túl hosszú cikket, akkor íme egy rövid összefoglaló neked, magadról. SLIDESHARE

A "Z" generációval kapcsolatban sok vitatott kérdés van. Már arról is két elmélet létezik, hogy melyik születési évtől számít valaki ebbe a csoportba. Az egyik elv szerint 1995 és 2012, a másik szerint 1990 és 2012 között jöttek világra azok, ide tartoznak. 
Ők az első olyan generáció, akik tényleg az online világban nőttek fel, mondhatjuk, hogy okostelefonnal a kezükben, ezért is hívjuk őket "Screenagereknek".
Ez számos olyan változást hozott a szemléletükbe, amit még nekünk Y-oknak is nehéz megértenünk, az idősebbeket pedig kifejezetten zavarják.

Például nem értik azt, hogy miért kell megtanulniuk kívülről olyan dolgokat, amiket egyetlen másodperc alatt le tudnak "guglizni". Ilyenek az évszámok, az országok fővárosai, bármi, amire egy kulcsszóval rá lehet keresni. Ezzel az őrületbe kergetik a tanárokat, akik kitartóan próbálják elmagyarázni, hogy minden modern technika ellenére vannak az életben pillanatok, amikor fejből kell tudnunk a megoldásokat. Valószínűleg sosem fogunk odáig eljutni, hogy egy tárgyaláson a bíró okostelefonról keresi elő a paragrafusokat, vagy, hogy egy sebész műtét közben beírja a gyakori kérdésekbe, hogy "Hol van a máj?". 

Nagyon önállóak. Mielőtt kérdeznének, megpróbálják egyedül megoldani a dolgokat. Ezért ha valamire nem tudják a megoldást, először a neten keresnek válaszokat, mondván mindenre van egy tutorial. 
A hagyományos telefonos ügyfélszolgálaton kívül a moziknak is meg kell küzdeniük a kegyeikért, mert nem szívesen fizetnek egy filmért, ha ingyen is megszerezhetik valahonnan. Márpedig, ha valaki tudja, honnan szerezze meg, akkor azok ők.

A telefonálási szokásaik is újak. Nem, nem arról van szó, hogy kevesebbet, vagy többet használják a készüléküket. De teljesen másként teszik azt. Akár napi 100 vagy heti 3000 chat üzenetet is elküldenek egy-egy jobb héten. Cserébe telefonon inkább csak a szüleiket, vagy az idősebb rokonaikat hívják.
Nemcsak a kütyüket, de a közösségi médiát is újraértelmezik. Bármennyire is hihetetlen, sokkal jobban féltik a magánéletüket, mint az előző generációk. Talán azért van így, mert látták, hogy a rutintalan Y-onok hányszor ártottak maguknak azzal, hogy sokszor gondolkodás nélkül teregették ki a privát dolgaikat a nyilvánosságnak. Előtérbe kerülnek azok a felületek, ahol lehetőségük van arra, hogy kitöröljék az üzeneteiket, vagy hogy anonim módon legyenek jelen az éterben. Ilyen a Snapchat, a Whisper és a Secret is, bár utóbbi kettőt  itthon még kevéssé ismerjük.

Az életük elképesztően felgyorsult. Mindössze 8 másodpercig képesek teljes mértékben egy dologra koncentrálni és állandóan keresik az instant megoldásokat. Nem szívesen várnak egy teszt eredményre vagy egy szolgáltatás megrendelésére, éppen ezért előtérbe kerülnek az online megoldások. Online ételrendelés, online vásárlás, online bármi, ami azonnal megvan.

A fent leírtak alapján azt hihetnénk, hogy a "Z" generáció tagjai felszínesek vagy felelőtlenek. Pedig ez nem így van.
Ők azok, akik a gazdasági válság, a globális felmelegedés, szeptember 11., a sokszínűség és elfogadás térhódításának korszakában nőttek fel. 30%-uk már gimnáziumban pontosan érti a családja anyagi helyzetét, cserébe viszont egyáltalán nem foglalkozik a gender kérdéssel.
Érzik és értik a szerepüket nemcsak saját, hanem a világ jövőjében is. A felelősség fontos számukra, ami abból is látszik, hogy egy generáció körében sem volt ilyen népszerű az önkéntes munka, mint az ő esetükben.
A karrierjük terén is kiemelten fontos a felelősségvállalás. Olyan munkát akarnak végezni, ami hasznos a társadalom számára, olyan cégnél akarnak dolgozni, aminek az elvei megegyeznek az övékkel.

És ha már a karriernél tartunk és ez a cikk is a karrier rovat kapcsán íródik: Azért érdemes velük már most foglalkozni, mert 10 év múlva minden ötödik munkavállaló a "Z"-k közül kerül ki.
De persze igazából még addig sem kell várnunk, mert ennek a generációnak a tagjai szeretnének a lehető leghamarabb tapasztalatot szerezni, ezért már most megtalálhatóak gyakornokként a piacon.
Hosszútávon azonban nem biztos, hogy multiknál, vagy már létező cégeknél akarnak dolgozni.
Elképesztően vállalkozó szelleműek, szeretik saját maguk beosztani az idejüket, magukat akarják főnöknek, vagy ha mégsem, akkor legalább olyan felettest akarnak, aki folyamatosan elismeri a munkájukat és visszajelez nekik. Nem heti egyszer vagy kétszer, hanem állandóan.
Bár járnak egyetemre és fontos számukra, hogy teljesítsenek, mégsem abban hisznek, hogy a képzettség számít igazán. Szerintük minden a kapcsolatokon múlik, számukra nem ciki ismeretlenül odamenni valakihez, hogy megismerkedjenek, vagy éppen támogatást kérő üzenetet írni a LinkedIn-en valakinek, ha ettől szakmai előrelépést várnak.

Képek forrása: pinterest.com