Nemzetközi nőnap. Lehet szidni, lehet örülni neki, lehet ünnepelni, vagy tudomást sem venni róla, lehet agyalni azon, miért nem létezik ugyanez férfi verzióban. Egy azonban biztos: ma - így vagy úgy - a gyengébbik nem tagjai kerülnek a középpontba, ez pedig engem is arra ihletett, hogy átgondoljam, számomra mit is jelent nőnek lenni.

NŐNEK LENNI JÓ

Az első dolog, ami eszembe jutott, hogy - bár sokszor nekem is elhagyta már a számat az a mondat, hogy a pasiknak mennyivel könnyebb - valójában szeretem, hogy lánynak, nőnek születtem. Soha nem gondolkodtam el azon valójában, hogy miben alakulhatott volna másként az életem, ha ez nem így történik.
Szeretem azt, hogy nőként máshogy gondolkodom, mint a férfiak, másként hozom meg a döntéseimet, mert szerintem így kerek a világ.
Szeretem, hogy számomra nemcsak a piros létezik, hanem tudom, milyen az a cinóberpiros, kárminvörös burgundivörös, bordó vagy bíbor.
Nem zavar, ha kinevetnek, mikor a "milyen autója van?" kérdésre azt válaszolom, hogy fekete, vagy hogy a Forma-1-ről az jut eszembe, hogy milyen jókat aludtam régen vasárnap délután a motorok bőgésére.
Nyíltan vállalom, hogy a romantikus filmeknél jobban már csak az állatos történetektől érzékenyülök el, és azt is, hogy egy horror után nyitott lámpánál tudok elaludni.
Ugyanúgy boldoggá tesz, ha a családomnak ízlik a karácsonyi vacsora, amit készítettem, és ha elismernek egy projektet, amit én vittem sikerre a munkahelyemen.
Mélyen hiszem, hogy ezektől a tulajdonságoktól nem leszek értéktelenebb senki másnál, és hogy azt, hogy jó vagy rossz ember vagy éppen munkaerő vagyok, nem ez határozza meg, hanem az, hogy miként viselkedem, hogy teljesítek és mit teszek le az asztalra.

NŐNEK LENNI ROSSZ

Ezzel párhuzamosan sokszor azt látom a világban, hogy nőnek lenni nem könnyű. Döntő többségében olyan társadalomban élünk, ahol a nőkre használt "gyengébbik" jelzőt még a mai napig komolyan veszik, és a "kevésbé értékes" jelzővel párosítják. Kimondva vagy épp kimondatlanul.
Ahol - akkor is, ha az adott országban az egyenlő esélyekről törvény született - még mindig mások akarják megmondani nekünk, hogy hol a helyünk, megfosztva minket attól, hogy magunk dönthessünk erről. Ahol még mindig furcsán néznek rád, vagy éppen megbélyegeznek, ha mégis más irányba indulsz, mint a többség.
Ahol szélsőséges esetekben még a mai napig hallunk házasságba kényszerített kislányokról vagy a buszon megerőszakolt és meggyilkolt nőkről...
Ilyenkor sajnos kénytelen vagyok arra gondolni, velük ez sosem történhetett volna meg, ha férfiként élnek.
És ezt nem nőként, hanem az alapvető emberi jogokba vetett hittel rendelkező emberként hiszem.

NŐNEK LENNI LEHETŐSÉG

Mindazonáltal női mivoltomat lehetőségként is élem meg. Azért, mert rengeteg olyan dolgot megtehetek, amit néhány 100 évvel előttem még nem tehettek meg a kor lányai és ez igenis "valami".
A boldogság és az elégedettség útjában sokszor az áll, hogy mindig csak azt látjuk, amink nincs meg, és természetesnek vesszük azt, amink megvan. Ezt a hibát nem szabad elkövetnünk.

Ez persze nem azt jelenti, hogy minden rendben, és már nincs min változtatnunk. De a jó hír az, hogy "lehetőségünk van lehetőséget teremteni". Ha csak minimálisan is, de hozzájárulhatunk ahhoz, hogy 200 év múlva a női leszármazottainknak már arra kelljen majd ügyelniük, hogy azt ne vegyék természetesnek, amire mi még csak vágyódtunk.

NŐNEK LENNI FELELŐSSÉG

A jövő lehetőségei mellett nem szabad azonban azt sem elfelejtenünk, hogy az, hogy mit hozunk ki itt és most magunkból és az életünkből, rajtunk is múlik. 
Néha talán nehezített pályán játszottunk, de legalább van labdánk, és igenis elérhető közelségben van az a háló, csak el kell indulni.
El kell hinnünk végre, hogy meghozhatjuk a saját döntéseinket, legyen szó akár arról, hogy karriert építünk, vagy családot alapítunk, akár arról, hogy magassarkút veszünk fel, vagy egész évben tornacipőben járunk.
Következetesnek kell lennünk és nem fordulni olyan elvárásokkal mások felé, amiket mi magunk nem tudunk teljesíteni, és persze meg kell értenünk, hogy az a bizonyos sült galamb nem fog a szánkba repülni magától, bármeddig is várjuk.

NŐNEK LENNI ÉRZÉS

Végül, de nem utolsósorban nőnek lenni - bárki, bármit is mond - egy életérzés, amit mindannyian megélünk a magunk módján. Alapvetően ez belülről kell, hogy fakadjon, de persze mindig vannak tényezők, ami erősítik vagy éppen gyengítik. Van, akiben, egy szép ruha, van, akiben a párja vagy a gyermeke, van, akiben egy munkahelyi sikere hozza még jobban felszínre a nőiességet. Az év minden napján, nemcsak ma.