A tehetségekért folytatott munkaerő-piaci harc kapcsán már szinte lehetetlen újdonságot írni. A nagy cégek keresik, kutatják, hogyan lehetnek ők a legvonzóbbak, a tanácsadók pedig elkepesztő pénzeket akasztanak le azzal, hogy listákat és riportokat adnak ki arról, mely cégeknek dolgoznak legszívesebben az emberek világszerte.
Nem olyan a rég született egy újabb lista a világ TOP munkáltatóiról, azonban ez a rangsor (végre) egy kicsit más, mint a többi.

A Big Data korában élünk, mikor az internetes szolgáltatónk, a Google vagy a Facebook sokszor jobban ismer minket, mint a saját barátaink. Éppen ezért itt volt az ideje annak, hogy túllépjünk azon, mikor kérdőívekkel faggatjuk az embereket a preferált munkahelyükről. A LinkedIn felismerte ezt és elvégzett egy kutatást, ami a több mint 433 millió regisztrált felhasználó szokásai alapján mutatja meg, mely cégek a globális tehetségmágnesek.

Hogyan készült a kutatás?

Az elemzés során felhasználói interakciók milliárdjait vizsgálták az alábbi három kategóriában:

• Álláslehetőségekre való jelentkezés és azok megtekintése
  Ebben a kategóriában azt vizsgálták, melyek azok a cégek, akik a legtöbb jelentkezést gyűjtik be a világ legnagyobb professzionális közösségi hálójáról, és melyek azok a vállalatok, akiknek az álláshirdetéseit a legnagyobb számú felhasználó nézi meg.
• Elkötelezettség
  Ez a dimenzió azt vizsgálta, hogy mennyire kíváncsiak a cégekre magukra a LinkedIn felhasználok. Hányan nézik meg a cég adatlapját, karrier oldalát, hányan csekkolják le, hogy mely ismeroseik dolgoznak a vallalatnal. Figyelték azt is, hogy mely cégek tartalmaira reagálnak leginkább, a vállalatok közül kik viszik el a legtöbb like-ot, kik kapjak a legtöbb kommentet.
• A cég megtartó ereje
  A lInkedIn csapata azt is megnézte, hogy azok közül, akik újonnan kerültek be egy céghez és tették ezt ki az adatlapjukra, hányan maradnak a vállalatnál egy év múlva is, illetve azt, hogy ez az arány milyen a versenytársakhoz képest.

Mi az, amire nem gondoltak?

• Arról természetesen nem szól a fáma, hogy az ez alapján kialakult adatokat mennyire befolyásolja, hogy egy cég milyen mennyiségű fizetett hirdetést vásárol

• Csak olyan cégek kerülhettek a listára, akik fent vannak a LinkedIn-en (bár olyan cég amúgy sem igazan esélyes egy ilyen versenyben, aki nem használja a felületet)

• Csak 500 főnél többet foglalkoztató cégek versenyeztek (szintén kevés esélye lenne globális szinten egy ennél kisebb vállalatnak)

Kik lettek a legjobbak?

1. Apple
2. SalesForce
3. Facebook
4. Google
5. Amazon
6. Microsoft
7. Uber
8. Unilever
9. Coca-Cola
10. Johnson&Johnson
11. Oracle
12. Nestle
13. Deloitte
14. PepsiCo
15. Adobe
16. Shell
17. L’Oreal
18. Diageo
19. McKinsey & Co.
20. IBM

Az első 10-ben kevés a meglepetés, csupa erős márkával bíró, trendi termékeket/szolgáltatásokat kínáló globális nagyvállalat. Látható, hogy a többség lakossági termékeket és szolgáltatásokat kínál, ez is jól mutatja, hogy sokkal könnyebb dolga van azoknak a vállalatoknak, akiknek munkáltatói ismertségét a fogyasztói márka is megtámogatja. Itt ismét képbe jön e kettőnek az összehangolása, amiről már korábban írtunk.

Két céget emelnék ki: az egyik a második helyezett Salesforce, akiről szégyen, vagy sem, én még soha nem is hallottam. Valamit azonban mégis tudhat a CRM alkalmazásokkal és cloud technológiával foglalkozó vállalat - melynek közel 22.000 regisztrált dolgozója van jelen a LinkedIn-en - mert nagy játékosokat taszított le a dobogóról.
A másik vállalat az UBER, akinek a sztorija sokkal rövidebb, mint a többi TOP 10-es cégé, mégsem meglepő a hetedik helyezése, hiszen egy olyan sikersztoriról beszélünk, ami egy startupból nőtte ki magát, ennél vonzóbb dolog pedig kevés létezik az Y és Z generáció számára, hiszen ők kifejezetten szívesen dolgoznának egy startup szellemű, de mégis már biztos alapokon nyugvó cégnek.

Az IT és a szolgáltató szektor viszi a prímet a listán, bár „beférkőzött”két tanácsadó cég is.

Ez a kutatás számomra ismét igazolta, hogy az általunk termelt elkepesztő mennyiségű adat milyen sokféleképpen használható. Ráadásul ez típusú a felmerés jelentősen megkönnyítheti a kutatók dolgát, hiszen nem kell külön adatfelvétellel bajlódniuk, csak már meglevő információkat kell elemezniük. A dolog hitelességet pedig az mutatja, hogy ez a lista nem tér el jelentősen a korábbiaktól, melyeket direkt erre a célra begyűjtött adatokból hoztak létre.

A LinkedIn néhány ország számára is készített riportot, de Magyarország sajnos nincs ezek között, pedig érdekes lenne látni, milyen eredmény születne a hazai felhasználok szokásai és interakciói alapján.